2011. április 12., kedd

Tukmálás

Még csak három éve tart, hogy magam állok a pult mögött ( is).
Amíg a férjemmel űztük az "ipart", 
ő volt a kereskedő én pedig az iparművész-készítő.
Azt gondoltam, hogy majd idővel beleszokok az új szerepkörbe, 
de egyre kínosabb és kényelmetlenebb...
egyszerűen nem illik rám-hozzám.
Képzeletben egy csimpilimpi jelmezt varrtam magamnak,
  ezzel leplezve a zavarom.
Hol is van az a jelmez?
 Nem tudom, hová tettem:-)

Na mindegy, van ITT néhány új portéka,
megköszönöm, ha megnézed.





8 megjegyzés:

patonaifabian írta...

A tarisznya szerelem..fiatalos, és csinos:)

Shushanna írta...

Rég jártam erre... Mással, sok-sok nehéz vagy éppen könnyű, de más típusú feladattal birkózom mostanában.
Most itt Nálad járni olyan, mintha egy kicsit "Otthon" lettem volna. Szemnek nyugtató, kedvet felkorbácsoló, hangulatoknak megfelelő... Nagyon jól éreztem magam egy kicsit itt a világodban. :)

Kékmadár írta...

jaj, annyira megértelek! Kínszenvedés árulnom a portékámat. Mintha magamat árulnám!
(A farmertáskáidért odavagyok, már délután szemrevételztem őket a meskán.)

Jucus írta...

Meg tudlak érteni ebben a dologban, én tuti nem tudnék eladni egyetlen darabot sem semmiből:o)
Az első képen lévő táska a kedvencem az újak közül, nagyon csini, nagyon ügyi vagy!

A.C.E írta...

Én imádok kereskedni a portékáimmal, de csak akkor, ha nem nekem kell "tukmálni", hanem jönnek érte, mert szeretnék! Régebben irodatchnikai boltunk volt és ott időnként beálltam a pult mögé, azt is szerettem, de az ügynökösködést például biztos nem tudnám csinálni!

csigaszabo írta...

Hát az a piros-narancs, az SZERELEM!!!

Colette írta...

A szerelem az szerelem kérem:-)

Zsuzsi, jó hogy jártál errefelé, éppen a legjobbkor jöttél... biztos megérzed, ha baj van:-)))

Móni, ugye milyen sz...r érzés, anno a vásárokban is a férjem mögé bújtam:-)

Jucus, köszi a vállveregetést!

Eszter kedves, nos azért a szappan az más... fogyóeszköz...ezek meg itt "luxuscikkek":-)
Remélem érted benn a poént... meg egy kicsit komoly is.

Anita, gyere érte, várlak:-)

Makay Anikó írta...

Szerintem a tukmálás fontos.
Tudod miért?
Mert gyakran az emberek nem látnak, hiába néznek. (Én is.)
És sokan nem a szemükön keresztül, hanem a fülükön vagy a kezükön keresztül fognak fel bármit is.
És kell egy kis rávezetés.

Szóval tukmálj csak bátran!